Csavargőzős Bárka Kávézó és Terasz a gondolatok bölcsője

Vízbelépő Lány

Pillanatkép a Borudvarban

A Csavargőzös esti fényben.

Ködös kápolna-domb

Jégjanicsárok

Tisztelt Emlékezők!

Balatonboglár Város Képviselőtestületének nevében tisztelettel köszöntöm a mártírhalált halt hősök emlékére rendezett gyertyagyújtáson. 169 éve annak, hogy ezen a napon, 1849 október 6-án, este 9 órakor agyonlőtték gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét Pesten. Ugyanezen napon akasztották fel báró Perényi Zsigmond és Csányi László politikusokat, és végezték ki Haynau parancsára, Aradon a 13 honvédtábornokot. Előtte már Ormai - Auffenberg - Norbert, később Kazinczy Lajos ezredesek is erre a sorsra jutottak. [Gyulai Gaal Miklós honvédtábornokot is ekkor ítélték el Aradon, s a rabkórházban halt meg 1854-ben Pesten.] A vádak koholtak voltak, az ítéleteket a bécsi kamarilla tagjai hozták, és a katonákkal hajtották végre.
A gyertyák másokért is égnek. Égnek a névtelenül kivégzett honvédekért, a bosszúból kényszerbesorozott több ezer szabadságharcosért, az emigrációba menekültekért, akik a harc újrakezdését akarták, és meghaltak idegen csatamezőkön, Ausztria elleni harcaikban.

Tisztelt jelenlévő Emlékezők!

1890-ben avatták fel az aradi emlékművet, melyre az emigrációban élő Kossuthot is meghívták. Az önmagát "osztrákmagyarnak" soha el nem ismerő Kossuth az aradiak meghívására válaszlevelet írt, melyet fonográf rögzített 1890. szeptember 20-án. Felner Károly és Barna Tivadar készítette a páratlan értékű hangfelvételt, de ma csak a befejező részt tartalmazó tekercs használható, az is rossz minőségben. E válaszlevél részleteinek felolvasásával, majd a szöveg meghallgatásával tisztelgünk a hősök emléke előtt. Kossuth sorai ma is megszívlelendőek!
A koszorúzás után gyertyát gyújtunk! 

  • emlekezes_1
  • emlekezes_2
  • emlekezes_3

A Kossuth-beszéd teljes szövege a kézirat alapján.

Nem néma az a kőszobor mely amott a magyar Golgotán a halhatatlan vértanú halottak emlékének emeltetett.
Én hozzám a kitaszitott élő halotthoz ki egykor zászlótartója valék Magyarország függetlenségének, melyért ők a lehóhérolt hősök annyit küzdöttek és mártir halált haltanak, én hozzám elhozták a multak szellemei a velőkig ható szózatot, mely amaz emlékszobor kimagasló alakjának Hungariának halgatag ajkairol zeng:
„Hazádnak rendületlenül légy hive oh magyar! tiszteld a kit tisztelet illet, de hive Hazádnak érted e magyar? Hazádnak légy. Ne csinálj magadnak faragott képet hogy azt imádjad, csak Hazád szabadságának Istenét imádd a mint imádták azok a kik mártír halált szenvedtenek hűségükért ahoz a mit haláluk után a jog ereje iránti hitben az önbizalomban megfogyatkozott nemzedék hite hagyottan elalkudott. Én hazád géniusza hirűl vittem megdicsőült szellemeknek, oh magyar hogy kegyelettel adózol emléküknek, válaszúl azt hozom neked tőlük, hogy ez jól vagyon, de tartsad eszedben, hogy a Kegyelet érzelmeinek virága meddő szóvirág volna, ha hűsége nem fejlődnék az iránt a miért ők földi életüket feláldozák. Az ő Istenük a magyar haza szabadságának Istene, annak oltárához várják a magyart.
E szózat zengését hallom én a messze távolban Hungaria szobrának ajkairol.
Hallják e ezt amott a közelben is mind azok, a kik a szivrázólag gyászos, felejthetetlenül gyászos October 6kán összegyülekeznek a magyar Golgotán hogy tanúságot tegyenek Isten és világ előtt a magyar nemzet Kegyelete felől a Haza szabadság harczának szent emlékei iránt?
Ha hallják e! Lehetetlen hogy ne hallanák; hiszen az a Szózat annak visszhangja, mely hangzik az ősök szent hagyományaibol, hangzik az utódok esengéséből mely számon kéri az élő nemzedéktől az elidegenithetetlen örökséget, hangzik az emlékezesek lüktetéséből, mely az éj csendjében haza jár a meghajlott derekak háló kamarájába, mint a lelkiismeret szava a bűn lakába; hangzik a bölcsőkböl hangzik a sirokból, hangzik minden fűszál rezgéséből, melyet a magyar hazának honfivér özönével termékenyitett földje táplál. Hát hogy ne hallanák azt a velőkig ható szózatot; de ha hallják meg is hallgatják e? elviszik e magukkal e szózat ihletét a közélet küzdelmeinek pálya homokára? elviszik e házi tüzhelyeikhez hogy az ihlet csillaga világitson előttük a gyermekeik előtt mint az evangéliom mythikus csillaga világitott a bölcsek előtt kik az idvezitőt keresék?

A világ birája, a történelem fog e kérdésre felelni.
Legyenek a szentemlékű vértanúk megáldottak poraikban, szellemeikben a hon szabadság Istenének legjobb áldásaival az örökké valóságon keresztűl; engem, ki nem borúlhatok le a magyar Golgota porába, engem October 6ka térdeimre borúlva fog hontalanságom remete lakában látni a mint az engem kitagadott Haza felé nyujtva agg karjaimat a hála hő érzelmével áldom a vértanúk szent emlékét hűségükért a Haza iránt, 's a magasztos példáért, melyet az utódóknak adtanak; 's buzgó imával kérem a magyarok Istenét hogy tegye diadalmassá a velőkig ható szózatot, mely Hungária ajkairol a magyar nemzethez zeng. Úgy legyen. Amen!

Turin September 20 1890.

Kossuth Lajos