Jazz és a Bor fesztiválja nyaranta a Helyiérték Egyesület szervezésében www.helyiertek.hu

Vízbelépő Lány

Pillanatkép a Borudvarban

Bugaszegi Téglagaléria - "a kikapcsolódás és megnyugvás fészke".

Ködös kápolna-domb

Jégjanicsárok

Természetesen, a felelősen gondolkodók tisztában vannak a 2020-as járvány eddig megismert, és még kiszámíthatatlan hozadékával, veszélyeivel. Bizonyára igen fájdalmas lehetett az 1876-ban elindított és 1951. óta évenként megrendezésre kerülő Bayreuthi Ünnepi Játékok nyári zenei fesztivál elmaradásáról dönteni. Gondolom sok, más kultúrkörben, világméretű rendezvény esetében sem volt egyszerű a döntés. Köztudott, még ha a hivatalos kommunikációban nem is kap akkora súlyt, hogy a kultúra a legnagyobb vesztese a járványnak. Ezt nálunk igen könnyen átlépte a döntéshozó. Épít a város – szerencsére lelkiismeretes mester kezekkel - csodálatos kultúrházat, de nem áldoz a tartalomra, a közművelődésre. Van két európa-hírű kiállító helyünk is a dombon, de üresen maradnak – a pincetárlattal együtt - a nyáron. Nincs rá pénz. Valóban jól belemarkolt az állam a helyi kasszákba, de, ha a civilek a saját erejükkel, a saját költségükön, a saját önkéntes „teremőri” munkájukkal az érvényes közegészségügyi szabályok betartásával vállalták volna a kiállítás megtartását (kapcsolatok révén országos elismertségű tartalommal), akkor miért a „Nem”!?

Miért van az az érzése az embernek, hogy a járvány jó ürügy mazsolázgatni a szeretem/nemszeretem, támogatom/megtiltom események, rendezvények között. Irányuljon a figyelem a Boglári Szüreti Fesztiválra, a nyári kulturális programokra, a Balaton átúszásra, a civilek kulturális támogatására, ... stb, a lazán vett, a szigorú előírásokkal eltakart döntésekre.

Azzal is tisztában vagyunk, hogy Balatonboglár lakosai nem igazán érzékenyek a városi kulturális rendezvényekre – választott vezetőink egy része gyakorlatilag egyszer sem látogatott ilyet, a Kultkikötő igazán színvonalas előadásaira kapott (narancsszínű) tisztelet-jegyek zöme évek óta a szemetesekben porosodik.

 A kultúra helyett látványos, üres hordókat épít a közpénz, de csak ukázt kongani.

Kalász József archivumából

A napokban (2020-06-07) elhunyt, nagyszerű szobrászművész Kő Pál a Pincetárlaton, valamikor a 80-as évek elején.
(A Boglári Buborék játszótér-készítő Kő Boldizsár művész édesapja).

Kalász József archivumából

Ars Renata koncertek a kápolna megnyitókon.

Kalász József archivumából

Nyári komolyzene a "Régi Muzsika Kertjében"

Kalász József archivumából

Udvaros Dorottya egyik kápolna megnyitón a kilencvenes években.

Csak négy kép a múltból. Nem is igazán merem dicsérni Gergely Erzsébet magas szintű hozzáértését, szervezéseit, amivel akkor országos érdeklődést vívott ki a balatonboglári kultúrának - nehogy azzal ma ártsak neki.

k.j.
(A fotók saját felvételek)