Jazz és a Bor fesztiválja nyaranta a Helyiérték Egyesület szervezésében www.helyiertek.hu

Vízbelépő Lány

Pillanatkép a Borudvarban

Bugaszegi Téglagaléria - "a kikapcsolódás és megnyugvás fészke".

Ködös kápolna-domb

Jégjanicsárok

Esti kikötő

Ma ismét megjelent a feketerigó, csak most előre jelezte. Énekelt! Föl is nézett, hallja-e valaki. Apró ugrásokkal pásztázta végig az etető alatti területet, a verebek által kifötört magokat gyűjtögette. Észrevett, de nem foglalkozott velem, pedig próbáltam párat fütyülve trillázni, hátha valami szimpatikus társának véli s válaszol. A szeme sem rebbent, ami azt is jelenthette, hogy nem tartott veszélyesnek sem. Elnéztem egy darabig, aztán neki előbb lett más dolga - ének nélkül távozott.
Földváron is van lepusztult NetPavilon. Pontosabban, ott már nem is lepusztult, mert egy nagyon kedves kezdeményezés Olvas-Lak-ot varázsolt belőle. Megjelent egy ragyogó, földvári írást is erről, hadd idézzünk belőle -,,Shakespeare szülőházának kertjében láttam egy kis olvasópavilont, de sajnos könyv nem volt benne. Így is el voltam ragadtatva, hogy valakinek eszébe jutott egy kis olvasózugot kialakítani  a csodás kertben. Igen ám, de a miénk sokkal különb, mert ebben még könyvek is vannak! Egyik látogatásomkor éppen „rajtakaptam” az Olvas-Lak tündérét, amint éppen rendezgette a könyveket."

Még az ősz derekán történt. Csörög a telefon - pontosabban Rameau,  Des Indes Galantes rondója, de ez igazán mellékes - "Egy tizenkettedikes lány-tanítványom ír egy regényt. Ki lehetne adni?" Pénz nincs. Persze, azonnal válaszoltam: Természetesen, örömmel, megoldjuk. Aztán még beszélgettünk nagy vonalakban a részletekről, hogy az osztálytársak megszerveznek egy adománygyűjtést, már könyvborító-tervek közül is lehet választani, és a többi... - a kellő lelkesedéssel felbuzdulva. Ekkor derült ki, hogy közösségszervező tanórán a telefon ki volt hangosítva. Tücsi biztosra ment.

A tél közepén írtuk egy támogatáskérő posztban, hogy kicsivel több, mint százezer forint hiányzik a nyomdaköltségből, "...Az adakozók nevét a könyvben felsoroljuk, s természetesen, egy dedikált tisztelet-példányra számíthatnak a tél vége felé, egy nagyon boldog, első regényes írótól." A kérés a kedves emberekhez eljutott.

A tél vége pedig közeledik, a könyv korrektúrája az utolsó lapoknál jár, s megy a nyomdába. Még Krisztit megkérjük, egy ISBN számot igényeljen nekünk Majláth Lilla: Álombeli hercegem című regényéhez. Az ifjú hölgy somogyvámosi, Fonyódon végez az idén, négy remek, boglári tanára van. Tanárnője ajánlásával tesszük képletesen az első példányt a kinyíló könyvespolcra. Egy sort hadd idézzek belőle: "Tinédzser, aki olvas?? Tinédzser, aki könyvet ír?? Kell-e nagyobb öröm egy magyartanárnak??"

-kj-

■ ■ ■