Csavargőzős Bárka Kávézó és Terasz a gondolatok bölcsője

Vízbelépő Lány

Pillanatkép a Borudvarban

A Csavargőzös esti fényben.

Ködös kápolna-domb

Jégjanicsárok

Gondoltam, ezt a "vizsga-munkát" is megnézem. Itt már szép számban voltunk. Nézők a színpadon, szemben a kivilágított kápolna. Nagy hevülettel elmondva megtudtuk, mi fog történni a következő jó egy órában. Nagyformátumú rendezői elképzelés, izgalmasnak tűnő stációk. Itt, és most a dombot barangoltuk be - néhol sötétben, botladozva, kissé tétovázva is - de ez pont így volt izgalmas, mert vezényszavakkal kiválóan működött a kollektív ismeret.

A hatvanas évek elején még nem volt tévénk. Édesanyámmal - villanyt sem kapcsoltunk, hogy jobban "lássunk" - lekuporodtunk gyakorta a rádió mellé színházi közvetítést hallgatni. Emlékszem egyre. Osztrovszkij: A hozomány nélküli menyasszony. Gobbi Hilda volt a főszereplő, no és Darvas Iván is játszott benne - édesanyám őt nagyon kedvelte. Úgy láttunk, hogy a történéseket súgta egy bemondó: - Paratov észrevétlenül bejön... - Ogudalova int a pincérnek... és végig, végig, mint egy kedves barátnő, s mi csöndben figyeltünk. S katartikus élménnyé is lett.

Valami ilyesféle érzésem volt ezen a különleges előadáson: tánc, zene, miniszínpadok. Kandeláber pislogása, a palackok lidérces fényei, telefonok, mint sötétet hasító rivaldafények. Hangosítás nélkül a szövegeket apró gallyak, kavicsok ropogása sokszor érthetetlenné szabdalta. Mégis valami jóleső érzés járt át egyik színpadról a másikra menet, mert meg-megcsillant egy-egy jól elmondott szöveg, egy-egy jól megtalált helyszín, egy-egy nagyon ígéretes jelenet: - Július 23-án Horvátországban balesetet szenvedtünk... nagyon erős megjelenése, avagy a vizsga izgalmas kuszasága. Alszunk! Álmodj! Ébredünk.

Aztán le a Házba. Énekelve vonulókat el-el húzott függönyök sora mögül érdeklődő tekintetek kísérték. Vártam valamiféle "konfliktust", (közel 10 óra...) hisz oly jellemző ez ránk - fellélegeztem.

A kultúrház megtelt, maguk a táborlakók is szép számmal voltak, s gondolom barátok, szülők is zömmel (kis pletyi: két boglári házaspárt is láttam). A tábor filmes szekciója mutatta be a vizsgamunkáját az álom témáról. Virtuóz munka! Óriási siker! Érdemes lenne megszerezni. Még Boglár-filmnek is erős lenne!

A film ebből az alulvilágított csillogásból próbál némi élménnyel szolgálni.

 

Miért tettem ezt szóvá? Mert tele volt élettel, önbizalommal, felfedezéssel s boglári élménnyel, melyet sok-sok év múlva mesélhetnek is talán többen -  Mit jelent nekem Balatonboglár? Ott találtam barátokat. Ott ismertem meg igazán önmagam. Onnan indultam ...

Samu Misitől kaptunk pár képet is

  • osszpr_23_sm_w
  • osszpr_24_sm_w
  • osszpr_26_sm_w

Még egy nagy taps a Kultkikötőnek!

k.j.