Világító feliratok készítése kültérre, beltérre lézer vágással, led világítással.

Vízbelépő Lány

Pillanatkép a Borudvarban

Bugaszegi Téglagaléria - "a kikapcsolódás és megnyugvás fészke".

Ködös kápolna-domb

Jégjanicsárok

Esti kikötő

Jazz és a Bor fesztiválja nyaranta a Helyiérték Egyesület szervezésében www.helyiertek.hu

Percz János: Vitorlások (acél)

Augusztus 18-20 napokon rendezett Bujtor István Filmfesztiválon - mint zsűritag - nem tudtam leplezni elragadtatásomat egy alkotáson, melyet a Soproni Petőfi Színház stábja készített: ez a Mindörökké Júlia című film.

Az alkotók engedélyével ajánlom megnézésre, nem titkolva irodalom szakos tanárok (általuk sok-sok tanuló) figyelmét is felkeltve.

 

A szerző, Németh Ervin előzetese:

„Emlékem elől ne fussatok...”


Színpadi játék Szendrey Júliáról versek, naplók, levelek és újságcikkek vallomásai alapján. Az emberek többségének tudatában valószínűleg igen egyoldalú kép él Szendrey Júliáról: olyan nőalaké aki hálátlanul, de pontosan teljesíti be a szeptember végén című Petőfi-vers látomásos jóslatát. S ezzel a nagyközönség (és a mindenkori iskolás diákok) számára sorsa bevégeztetett. Pedig hátravan még az életéből jó másfél évtized, amely alatt fölneveli Petőfi fiát, megszül még két fiút és egy kislányt, s életének utolsó pillanatáig gondoskodik róluk. Ezek a puszta tények, de nem sokat mondanak el arról, hogyan telt el az a tizennyolc év. Többet árul el az a jövendölés (már megint!), amelyet a naplójába jegyzett föl Júlia 1850 tavaszán: „Élni akarok, meg akarom kísérteni a boldogság nélküli életet. (...) Ez életösztön az első rossz lépés, az első alap, melyre jövendőm épülni fog. Mi áron? Mi következéssel? Jaj nekem! és ezerszer jaj!” Ez  a  rendkívül  érzékeny lelki  alkatú  nő megsejtett valamit,  amelyet  akkor  még  nem
tudatosíthatott,  az  utókor  viszont  elveszettnek  hitt,  majd  előkerült  naplótöredékeiből, leveleiből tudhatja: Szendrey Júlia  –  mindvégig vállalva a Petőfiné nevet  –  megtalálja és megőrzi önmagát, de közben családi életében a pokol mélységes bugyrait járja meg.

A filmben nagyon fontos szerepet kap egy Chopin-etűd (Op. 25 – No. 11., a-moll „Vihar”) hangzik fel  –  ez  volt  Júlia  kedves  zongoradarabja,  maga  is  szívesen játszotta.  A  színpadi  játék  –  mellőzve  minden  fikciót  –  csupán  Szendrey  Júlia  leveleinek, naplójának  és  a  halálos  ágyon  apjához  írt  megrázó  vallomásának  szövegeiből,  valamint Petőfi verseiből és leveleiből építkezik, s  ezeket egészítik ki a legjobb barát, Arany János versei meg néhány korabeli újsághír.