Százötvenöt éve, hogy az álmos kis falunk határában kora tavasszal megjelentek a vasútépítők első kubikusai a bivaly húzta kordéikkal. A balatoni turzások szétszaladt homok dombjait egyenes vonalba hordták össze. Nehéz munkának bizonyult, mert északról a Balaton hullámaival, délről pedig a mocsár lápjával kellet megküzdeniük. A következő évben már a túlparti apró bazalt követ terítették a megülepedett töltésre, egy másik csapat munkás a felvidéki erdők tölgyerdeinek súlyos fájából kátrányban fürösztött talpfákat helyezett rá. Az így készült egyenes fagrádicsra acél síneket szegeztek, s amikor egyenesbe hozták azokat további kőzúzalékot krampácsoltak a talpfák alá. Mire a hosszú acélkígyó elérte a Balaton nyugati végét, Bogláron felépült a vasútállomás épülete. Elsőként a földszintes fogadó épület, amely a forgalmi és utas kiszolgáló helyiségek voltak. Majd két évvel később hozzáépítettek két egyemeletes részt a két végére a vasúton szolgálatot teljesítő állomásfőnök és a négy forgalmista részére. Az eredeti terveknek megfelelően a boglári állomást rakodó kitérő helynek tervezték, ezért már kezdetkor három pár vágánnyal látták el.

Railway Station

The railway station of Boglar was broken in 1914 after 40 year working. The new flowery was thanked to the ferryshipping company which built a new port in 1921. So the railway co. and the commerce were boomed again. At then, the site of the station changed. The railway track maintain factory have established and a big capacity watertower have built and the water supply was insured by a pump in the Balaton. In 1928, the building was pulled down and instead of that, they built a moderner and bigger one. The new station was hand over to the omunity in 1928.