A várdomb egykori vulkanikus tevékenység eredményeként emelkedik ki a horizontból. A kopasz felszínét még száz éve csak a vulkanikus tufa borította, s ezért is kopaszdomb néven ismerték elődeink. A Gaal Gaston, a település két háború közötti nagyformátumú elöljárója, birtokosa ültette be zömével feketefenyővel. A várdombon -

Balatonboglár legmagasabb, 165 m pontján - az 1960-as évek közepéig faszerkezetű kilátó állt. Nyomai, a négy betontuskó most is föllelhető.


A város jelképévé vált gömbkilátó az egykori BNV ideiglenes látványossága volt, mely az 1958. évi brüsszeli világkiállítást is megjárta "magyar atomium"-ként. A 15 m átmérőjű építményt Kádár István mérnök álmodta meg, melyet a kiállítás megszűnését követően Szabó Kálmán tanácselnök hozott Boglárra. Eredetileg a belső üvegburkolattal tervezték fölállítani, melybe egy panoráma presszót álmodtak a település lelkes elöljárói. Belátva a természeti erők ellenállását (valamint a mende-monda szerint el is tűntek szállítás közben az üvegtáblák) üveg nélkül épült fel a Gömb, s gyors népszerűségét azóta is töretlenül őrzi. Zics László helyi építész ötlete nyomán a város díszkivilágítással látta el a gömbkilátót, ami még a túlsó partról is látható tájékozódási pont. Egy alkalommal egy közepes felújításon már átesett a nyolcvanas években, ami akkor is mint most is hosszú időre zárta el kirándulók csalódott ezrei elől e kedvelt kirándulási célpontot. Többszöri időpontváltozás után 2012 nyarára ismét látogathatóvá ígérte a nagy felújítást végző vállalkozás, melyet be is tartott, a gömb megnyílt a látogatók előtt.

Castle Hill and the Sphere Lookout

The castle hill rises as a result of the horizont from vulcanic activity. Hundred years ago our ancestors called it the bald hill, because it was covered only vulcanic tuff. Gaston Gaal the superior of the settlement, planted the hill mostly with black pinetrees. Until 1960 the Sphere Lookout had a wood set-up on the Castle Hill. The Sphere lookout was the symbol of the city and it was a temporary attraction of the BNV which was on a world exhibition in Brussel in 1958 and it was called "hungarian atonium". The building was dreamed by István Kádár/engineer/ and Kálmán Szabó/president of council/ brought it back from the exhibition to Boglar. The superiors of the settlement dreamed a panorama pressomwith glass cover. But it never happened.

Fogalmazás a gömbről

A Várdombon található gömb Balatonboglár ékessége, sokak kedvelt kiránduló helye. Ez a szerkezet egy geometriai érdekesség, bár ez sokak számára szinte észre sem vett jellemző, mert elvonja a figyelmet a lenyűgöző forma és nagyság, s a meghódítási vak vágy, s a pazar kilátás.

Ha alaposan szemügyre vesszük a gömböt látjuk, hogy az egy egységes, tökéletes forma, amely egyforma, szabályos háromszögből állva formázódik gömbbé. De hogyan lehet ez, ugyanis egyenlő oldalú háromszögek egymás mellett síkot tesznek ki? Valami torzításnak itt kell lenni!

De ha még alaposabban vesszük szemügyre, akkor az látszik, hogy ezek a háromszögek méhsejtszerűen hatosával szerveződnek, s hogy ne síkban, hanem egy gömb felületéhez illeszkedő íves formát alkossanak, ahhoz a méhsejt közepén találkozó hat háromszög csúcsainak összege kisebb kell, hogy legyen 360 foknál. Ekkor bizony megdől, hogy a gömböt alkotó háromszögek egyenlő oldalúak. Úgy tűnik közeledtünk egy lépéssel az igazsághoz. Csakhogy az így összekötött méhsejtek is csak több helyen púposodó síkot tesznek ki. Akkor nem síkban kell kirakni ezeket a méhsejt formákat, hanem mindegyiknek minden második oldalát kell egymáshoz rögzíteni, Így már kialakul egy gömb forma (s észreveendő, hogy ezek száma konstans!). Ezzel a módszerrel egy szép gömbformánk sikeredett szép nagy lyukakkal, amit ha megfigyelünk, akkor ráébredünk a trükkre. A lyukak szabályos ötszögek, amelyekbe öt darab egyenlő szárú háromszög szerkeszthető, s azok mindegyike a befogójával szomszédos a hatszögben szerveződő minden másodikkal.

Ez azt jelenti, hogy kétfajta egyenlő oldalú háromszögek alkotják a gömböt, amelyek átfogói azonos méretűek. Számszerűen - ha figyelmen kívül hagyjuk a feljárónál kieső elemeket - 20 darab hatszögben szervezett formában 120 darab egyforma és 12 darab ötszögben szervezett formában 60 darab valamelyest kisebb háromszögünk van. Nem számoltam meg, csak kispekulálgattam. Azt, hogy azok szögei pontosan mekkorák, arról egyenlőre csak sejtésem van.

Mariska
7. d. osztályos tanuló

(Mariska igen jó nyomon jár, de egy kissé elspekulálta magát. Kádár István mérnök úr egyet csavarintott az algoritmuson, nem állt meg egy focilabda-féle szerkezetnél, ugyanis nem csupán minden második oldalával csatlakoztatta a hatszögbe szervezett háromszögeit, hanem - kisebb sejtekben egy-egy hatszög köré csak hatszögeket illesztett. Így relatíve nagyobb gömböt kapott, s a felhasználható háromszögek száma több lett. Ha igaz, akkor 180 db nagyobb, s 60 db kisebb.)

A 165 méterrel a tengerszint felett magasodik a boglári várhegy a Balaton déli peremén öblöktől csipkézve. Az 1900-as évek elején még teljesen kopasz felszínű domb volt, geológiai felépítését már korábbi írásomban leírtam. 1903-ban Kuzsinszky Bálint neves régész, kutatta a várhegyen található ókori sánc maradványokat. Megállapította, hogy a korai vaskor idején épülhetett a domb alap idomának kihasználásával. A déli oldalon kiásott félkörívű sáncrendszer védte, a kelti oldalt teljes hosszában lefaragva meredek védfallá téve azt.
Az északi és nyugati oldalak védelmét a természetes meredek szakadékos lejtők adták. A domb dél-nyugat oldalán ez időkben már igen kiterjedt őslakossági telepek húzódnak több korszakon át fejlett mezőgazdasággal. Ennek okán már Kuzsinszky professzor is rámutatott, hogy a dombon lévő erőd nagyságánál fogva csak külső támadás esetén szolgált védelmet a kis létszámú vezető rétegnek és a környéken élő embereknek. A régészeti megfigyelésekhez hozzátartozik a XX. századi régészeti kutatások során előkerülő a mai kilátó utca alatt és a nyugati oldalon húzódó, több történelmi korszakban használt nagy létszámú temető. A domb növényzettel való betelepítése Gaal Gaston földesúr nevéhez fűződik. A kegyúr jóvoltából 1909-ben, hosszas kísérleteket követően után fekete fenyővel került betelepítésre, mely sikerrel járt. Az ősi vár sáncai a mai napig láthatóak, sajnos a 1970-években a falu tanácsa, a könnyebb feljutás érdekében 150 méter hosszan betöltötte a sánc elejét a déli oldalról, majd a vízmű idetelepítése során is csorbult a látvány. A kilátó utca délre lenyúló lösz hátán 1910-es években szőlő és gyümölcsös kert alatt nyugodtak az ősök évezredes sírjaikban. Az 1950-es években, amikor a tsz silógödröket ásott, az akkori emberek arról meséltek, hogy kocsiderékszám hordták el a csontvázakat a berekbe töltésnek. Később lakóházak alapjainak ásásakor vesztek el az ősi sírok, a múltunk ékes bizonyítékai. Fájó szível a kutató a régész tudomásul kell, hogy vegye e szomorú tényeket, de legalább írásaiban maradjon fenn az eljövendő nemzedék számára.

  • bnv_gombbnv_gomb
  • godor_hugi_regi_fotojagodor_hugi_regi_fotoja
  • gomb_1967_bengomb_1967_ben
  • gomb_1967_bnv_2gomb_1967_bnv_2
  • gomb_1967_bnv_3gomb_1967_bnv_3
  • gomb_2012_06_20gomb_2012_06_20
  • gombkilato_100gombkilato_100
  • gombkilato_101gombkilato_101

Forrás: FortePan
- A Budapesti Nemzetközi Vásár 1963-ban. Elől a belföldi idegenforgalmi pavilon, mely ma Balatonbogláron kilátó. Hátul az Iparcsarnok romjaira épült Kohó- és Gépipari Csarnok.

- A fenti képről alighanem mindenkinek leesik, hogy ez nem a boglári Várhegyen készült. Nos tényleg nem, ez ugyanis az 1963-as Budapesti Nemzetközi Vásár idegenforgalmi pavilonja a Városligetben.