Jazz és a Bor fesztiválja nyaranta a Helyiérték Egyesület szervezésében www.helyiertek.hu

Vízbelépő Lány

Pillanatkép a Borudvarban

Bugaszegi Téglagaléria - "a kikapcsolódás és megnyugvás fészke".

Ködös kápolna-domb

Jégjanicsárok

Eszter óvónéni - egy találkozás alkalmával - elmesélte a kis ügyességeit, amivel az ovisaival, azok szüleivel sajátos kapcsolatot tud tartani ebben a karanténos megtartóztatásban.
Nekünk nagyon megtetszett, s lett egy kis filmecske belőle.

 

Köszönet érte!

 

„… tölts még.
Igen. Nincsen időnk, nincs.
De hát mire van? Mire telt el életünk fele immár?
Egy-két látványos vereség,
dicstelen győzelem,
sietős csók,
néhány mély szippantás a hársak csípős illatából – ennyi?
elmaradt kézfogások, csupa adósság – ez az élet?
Mire pazaroltuk, mond, hova lettek az évek,
az a hit, mellyel az ősz tűzi ki véres, cafatos zászlóit:
Mindhalálig!...
Hogy vagy? Mi újság? Kérdezgetjük, igen,
lélektelenül, rohanunk az utcán,
egy-egy hiábavaló tanácskozás szünetében,
melyen újra meg újra elodázott napirend a jövő.”

Gondoltam jó egy hónapja, nem kellene talán a Háború és békébe belekezdeni, van bőven más olvasnivaló. Talán jól tettem. (Hogy bírjátok ezt a bezártságot? Aki nem tud unatkozni, aki szereti a párját, a gyerekeit, akiknek van egy csomó könyve, CD-e, vannak félretett dolgaik… Azoknak ez nem akkora probléma, mint amekkora valójában az, tudva, hogy amilyen volt, olyan már nem lesz, nem lehet.) Az, hogy ebből a bolygó-szomorító sokadalomból mi éli majd át a macskajajra ébredő érzékek éles rosszindulatát az sok mindentől fog függeni: ésszerűség, demokrácia, műveltség, valós igény.
Attól félek, hogy eltorzított arányokkal szerepeltetődnek majd egy nagy vetítési alapban.

Elfelejtett, boglári kötődésű költőnek - irodalomtörténész, műfordító,  (nálunk) tanár, az irodalomtudományok kandidátusa -, Papp Árpádnak egy remek kötete került a kezembe. A fenti sorok tőle vannak. Nyomatékkal: ismét elodázott napirend lesz-e a jövő?

kj

 

Laposodó pénztárca, szűkülő komfortzóna, bűnbak-keresés, érthetetlen politikai direktívák. Kultúra, közösségi élmény nélküli napok, hetek, hónapok, ... (nem fokozom).
Most valós és elég erős az ellenség. Nem ijeszti el sem plakát, sem szónoklat, sem csúcsra járatott média. Régi a mondás: amicus certus in re incerta cernitur - most lehet szortírozni.

Egy keleti mese jut eszembe.
Megjelenik a gazdag embernél a halál.
- Gazdag ember holnap reggel érted jövök!
Az gyorsan eladja mindenét, lovakat, tevéket vásárol, a lehető leggyorsabban, legtávolabbra menekülni. Megállás nélkül vágtat. Reggelre egy távoli város terére ér. Előtte áll a halál, s mondja:
- Gazdag ember, már vártalak.

k.j.

 

Sokan nem így képzeltük, ahogyan lett, de - sajnos - lesznek sokan még a kultúra mártírjai. Régóta elöl van Kaffka Margit életrajza, Színek és évek regénye - hát most lett rá idő.

No, persze a költészet napja József Attilával kezdődik, s mellette nálam Tóth Árpád, Pilinszky János, Ladányi Mihály, Baranyi Ferenc, - s a helyiek - Vásárhelyi Tibor, Németh István Péter vannak elején a hosszú sornak, amibe pár éve előkelő helyet szerzett a Leánykérés c. vers és szerzője. Ő Kaffka Margit.

Mind nagyon sok, zenében, képzőművészetben, irodalomban maradandót alkotó, neki is sanyarú gyerekkor jutott. Szellemi lázadás az internátusban, elszürkülés kisvárosi tanítónőként, menekülés a rangos, rangtalan kérők üzleti indítékai elől.

Álmok, vágyak, kilátástalan küzdelmek, tehetség, helykeresés a férfiak uralta kultúrában, küzdelem az egyenrangú szerepért a családban, a társadalomban. Végletekig fokozott vágy az igazi, a mindent elsöprő szerelem után - még egy "jó parti" kérőjének átengedése árán is húga számára.

LEÁNYKÉRÉS
 
Fehérzimankós téli éjszaka
Éjféli miséről mentünk haza,
S járt legelül, csuda hallgatagon,
A jegyző úrral Mária hugom.
 
A férfi szólt az erdő szélinél:
- Hallotta-é, kisasszony, mit beszél
Kettőnkről együtt a falu? - Tudom!
Sietve mondta Mária hugom.
 
A rozsvetés dűlőjin szólt megint:
- A szóbeszéd igaz lehetne mind,
Ha jönne vélem, - mindig egy úton...
- Igen! - felelte Mária hugom.
 
Mégegyszer szólt a szérüskert megett:
- Édes kis madaram! Fáradt lehet!
Adja a karját! - S ment hallgatagon,
Hozzásimulva Mária hugom.
 
 
Hihetetlen kitartással, s nem kevésbé szorgalmának, tehetségének köszönhetően befogadta az irodalom, befogadta a Nyugat is. Zaklatott életébe csak nem jött a vágyott szerelem - "Igent mondok az első, valamire való kérőnek." Boldogtalan, egymástól eltávolodó házaspár, gyerek, válás. Mindene az irodalom, az írás. Sikeres versei, novellái, s az irodalmi társasági élet, a lapok ösztönzésére regényei megírásába fog, amihez szerény jövedelmet biztosító tanári állását egy időre feladja - majd többször, aztán végleg. Megszületik a Színek és évek. Még, ha keserűen is kell lenyelni többeknek, kritikusoknak, a regény sikeres. Közben megtalálja a nagy szerelem is és az esztelen háború, azért ír. A Mária éveit már vegyesen fogadja az akkori kritika, A zárdai emlékekből született Hangyaboly regénye kiveri a biztosítékot a nagyon konzervatív - ez inkább az uralkodó - utálatos - nézet-uralom, de mindinkább az egyházi dogmatikusainál.
A tervekkel teli, békés hitvesi ölelésre vágyott időt ígért a véget érő háború. Szeretett orvos férj hazatérhetett. "Ha megkapom a honoráriumomat, veszek egy zeiss mikroszkópot férjemnek a kutatásaihoz."
 
Fényben
 
Tudom, hogy a tavasz nem tart örökké,
Hogy elmúlnak mind a derűs napok,
Hogy a dal, hogy a tavasz idehagynak,
És ősz fejemmel magam maradok.
Zörgő avarban, ködös alkonyattal,
A darvak búcsúzása idején
Ráérek majd jövők titkát keresni,
S borongva sírni emlékek ködén.
De ki töpreng édes tavaszi reggel
Fagyos pusztákon, hulló levelen, –
Mikor csillámos, szőke napsugárral
Végigragyogja útját a jelen…
 
Nem így sikerült. A háború nyomorúságát újabb ártalom sújtotta, a vírus, a spanyol nátha. Margit is elkapta, s anyai  szeretetet már épp nem nélkülöző fia is. Előbb Kaffka Margit, majd másnapra László is áldozata lett. Harmincnyolc éves volt.
 
"Szíves és finom jelenség volt, csupa közvetlenség, elfogulatlanság és tágra nyitott szemű kíváncsiság."
Ady Endre a Nyugatnak kritikájában "gazdag, ragyogó szavú, ritka magyar költőnőnek, azaz költőnek” nevezte.

-kj-
  
 

kisfilmünk a Civil TV-ben

 
 
“Szíves és finom jelenség volt, csupa közvetlenség, elfogulatlanság és tágra nyitott szemű kíváncsiság. Már úgy látszott rajta a százfelé való nyugtalankodás, de életet még alig élt, könyvet még keveset olvasott, jó-rossz fordításban néhány külföldi regényt, egy-egy foszlánya valamely modernebb filozófia, szociológiai gondolatnak is eljutott hozzá, de már megvolt az a talentuma, hogy e töredékeket feldúsítsa s később – művészi fejlődése folyamán – igazi élettel telítse.” (Fenyő Miksa: Kaffka Margit, Nyugat, 1918) 1918-as verseskötetéről Ady írt a Nyugatnak kritikát, amelyben “gazdag, ragyogó szavú, ritka magyar költőnőnek, azaz költőnek” nevezte Kaffka Margitot.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
“Szíves és finom jelenség volt, csupa közvetlenség, elfogulatlanság és tágra nyitott szemű kíváncsiság. Már úgy látszott rajta a százfelé való nyugtalankodás, de életet még alig élt, könyvet még keveset olvasott, jó-rossz fordításban néhány külföldi regényt, egy-egy foszlánya valamely modernebb filozófia, szociológiai gondolatnak is eljutott hozzá, de már megvolt az a talentuma, hogy e töredékeket feldúsítsa s később – művészi fejlődése folyamán – igazi élettel telítse.” (Fenyő Miksa: Kaffka Margit, Nyugat, 1918) 1918-as verseskötetéről Ady írt a Nyugatnak kritikát, amelyben “gazdag, ragyogó szavú, ritka magyar költőnőnek, azaz költőnek” nevezte Kaffka Margitot.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
“Szíves és finom jelenség volt, csupa közvetlenség, elfogulatlanság és tágra nyitott szemű kíváncsiság. Már úgy látszott rajta a százfelé való nyugtalankodás, de életet még alig élt, könyvet még keveset olvasott, jó-rossz fordításban néhány külföldi regényt, egy-egy foszlánya valamely modernebb filozófia, szociológiai gondolatnak is eljutott hozzá, de már megvolt az a talentuma, hogy e töredékeket feldúsítsa s később – művészi fejlődése folyamán – igazi élettel telítse.” (Fenyő Miksa: Kaffka Margit, Nyugat, 1918) 1918-as verseskötetéről Ady írt a Nyugatnak kritikát, amelyben “gazdag, ragyogó szavú, ritka magyar költőnőnek, azaz költőnek” nevezte Kaffka Margitot.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.
1918-as verseskötetéről Ady írt a Nyugatnak kritikát, amelyben “gazdag, ragyogó szavú, ritka magyar költőnőnek, azaz költőnek” nevezte Kaffka Margitot.

A Cultura Magazin cikke csak engedéllyel másolható.

Tisztelt boglári és szőlőskislaki Lakosok!

Intézményünk ezúton tájékoztatja Önöket a jelenlegi ellátásokról:

Idősek nappali ellátása:

  • Az idősek klubja 2020.03.16-tól zárva tart, a programok elmaradnak, az idősek klubja szolgáltatása a veszélyhelyzetre tekintettel szünetel.
  • Étkeztetés: ellátottaink részére a megállapodások alapján a napi egyszeri meleg étel egyszerhasználatos dobozokban kiszállításra kerül.
  • Házi segítségnyújtás:a szolgáltatás nyújtás továbbra is biztosításra kerül,korlátozva a legszükségesebb tevékenységekre.(személyi higiénia,élelmiszer beszerzés, postai ügyintézés).
  • Család,-és gyermekjóléti szolgálat:az ügyfélszolgálat telefonon és elektronikus úton történik,kérjük az ügyfeleket,hogy csak halaszthatatlan okból jelenjenek teng személyesen az intézményben.
  • Családlátogatásra csak krízishelyzetben, súlyos veszélyeztetettség vagy hatósági megkeresés esetén kerül sor.

Kérjük a 70 év felettieket,hogy MARADJANAK OTTHON! A veszélyhelyzetre tekintettel ingyenesen segítünk a bevásárlásban, ügyintézésben. Kérem forduljanak hozzánk bizalommal! 06/85 353-786 vagy 20/778-8410 telefonszámokon. Ezeken a telefonszámokon várjuk az önkéntes felnőttek jelentkezését is,akik tudnak segíteni az idősek ellátásában. Megértésüket köszönjük!

Vigyázzunk egymásra!


Tisztelettel: Koós Marianna
intézményvezető