Csavargőzős Bárka Kávézó és Terasz a gondolatok bölcsője

Vízbelépő Lány

Pillanatkép a Borudvarban

Nálunk szebb a túlsópart...

Ködös kápolna-domb

Jégjanicsárok

Hajnali háromkor - gondolom ismétlésként - ment a Dunán. 8:42-től Balatonboglár, a balatonboglári francia menekültek A. Szabó Magda a Nemzeti Színház stratégiai igazgatója kötődésében. (Büszkén néztem, s arra gondoltam, hogy Zoltán öcsém igazán megoszthatná a témában írt, több részben forrás értékű diplomadolgozatát.)

  A Duna tévé filmje a médiaklikkről a Fischl-házra kattintva indul. 

Karácsonyi mézeskalács illatok, köténykés nagymamák, anyukák, gyerekek - még nagyfiúk is! -,  háromhetes picibaba a fiútestvére ölében. A sarokban melegfényű kandalló, karácsonyfa, fenyőág díszek, fotel, kanapé, állólámpa. A falon régi ablakkeret, hangulatos függöny. Az asztalokon karácsonyi mécsesek. Az udvari kemence előtt sátor. Alatta gőzölgő edényekből lélekmelegítő illatfelhők, s a kemencéből is - téli étel illata jó hangulatú társasággal. A kultúrházban minden pont úgy van, vagy talán még annál is szebben, annál is többen, ahogyan azt Andiék a tervezéskor szövögették.

Mi is ottjártunk, gyúrtunk tésztát, ollóztunk karácsonyfát, hajtogattunk angyalkát, hallgattunk mesét, mondtunk is kettőt, szürcsöltünk teát, ettünk kemencés szalonnás kenyeret, megnéztük a betlehemi játékot, meghallgattuk a HolddalaNap trió Dandala előadását - végigélveztük a napot kettőtől majdnem hatig. (Ja és csináltunk 3 részes emlék filmet: Íme!)

 

A szőlősgyöröki kis templom ismerős padjai mellett a sekrestyébe, aztán az oltár elé sorolva készültünk a hagyományos, adventi koncertre. Intésre kotta fel és nyitás, hangadás, mosoly, karvezetői karok a magasba, és kezdődhet a dal!
Örvendező, égi Virág, áldás, jöjj szívünkbe, halleluja zsoltár - Adventi Ének szólt - benedictus, Agnus, északi, karácsonyi fények,  gyönyörűszép éj, dicsőség, békesség, angyalok hangja kél... Efféle volt a karácsonyvárás dalsora, köztük olyanok, amik úgy is képesek elérzékenyíteni, hogy az ember közönség előtt, kórusban adja elő. De volt valami, ami most nem zene, nem az együtténeklés öröme, nem a próbák kiteljesedése, hanem valami egészen egyedülálló. Karvezető Zsuzsánk arca!
Még most, órákkal később (sőt, másnap is) is könnyet csal(t) szemembe az a mélység, a szépségnek, kedvességnek, szeretetnek a mély békéje, amit az éneklés folyamatának végigvezetése, irányítása alatt visszajelzett nekünk. Ami lehetett a jól sikerült belépés, a helyes hangtartás, -magasság, -szín és -erő öröme - találgathatnám sorokat róva, de azt hiszem, sosem fogom tudni elmondani, sem leírni. Okát sem, hiszen nem egyedi alkalom. Éreztem minden mosolyban, hogy jó együtt, hogy szeretjük egymást, hogy a dal ütemei egyre erősebbé kalapálnak össze, és alakítanak Michelangelo-i mozdulatokkal nem csak kórussá, hanem egyenként is jobbá, teljessé.
Ez már más tartomány, nem ez a földi, fizikai törvényszerűségekkel leírható. Igazi vezető - nem parancsszavakkal, utasításokkal, nem az önös elvárás szigorával, nem a hibák orrunkra koppintásával, hanem biztatással, a kis eredményeknek is örülve, ezt kimondva, bátorítva, példaadó módon. Egyszerre pedagógus, anya és barátnő.
Nem véletlen, hogy híre eljutott a képviselői beterjesztésig, s a város díjazottjai közé került. De nincs az a díj, ami becserélhető lenne erre, a györöki alkalomra, arra a szép játékra, amit mi éneklés alatt olvashattunk Zsuzsa arcán.
Egy életre bevésődik a legszebb emlékek közé, a legjobb emberekről. Egy újabb gyöngy a soron, örökön, Györökön.

szerigabi

Jön az Mikulás az iskolába! Igaz, vagy a kultúrházba, de az alsós iskolásoknak. Pontosabban az először az óvodásoknak, s utána nekünk. - mesélte Lacika. Mi meg azért gyakorolunk többször egymás után, hogy nektek fellépjünk. - mondta Mariska, mintegy ígérvényt kiérdemelve a testvére mikulás csomagjából.

A zeneiskolások megtöltötték a színpadot. Volt furulya koncert, csengettyűzés, s együtt is. Énekkel is gitárral is, zongora kísérettel. Fuvolások trióban, kvartettben, szaxofonosok klarinétosokkal. Fúvósok, harsona, kürt. Biztosan kihagytam valamelyik hangszert. Kedves kis koncert volt, jókedvű s fegyelmezett.

Aztán jöttek a szülők egy mikulás történettel, látványos színpadi képekkel, jó dramaturgiával, igazán élvezetes színészi játékkal, telitalálat jelmezekkel. A történet is igazán interaktív volt. A krampuszok - ahogyan a sajtójukból tudható - rosszalkodtak, varázsoltak, akadályozták a Mikulás Balatonboglárra érkezését. Persze, ahogy a mesében illik, csak-csak lebuktak a végére, de tagadták, s ráfogták a gyerekekre. Na! Azt a méltatlankodást, amit az óvodások kifejeztek, azt kellett volna látni, hallani - ahogyan Bendegúz mondaná: "Ehhez képest a világháború közönséges kofalárma!"

A filmen az alsósoknak elismételt előadás van megörökítve. Ott sem maradt szó nélkül az igazságtalanság. Nézzék meg!

Novemberben több nevezetes névnap van. Márton, Erzsébet, Katalin. Sajnos az utóbbiak nagyon megkoptak, bár a névadás első száz nevében talán még benne vannak. Erzsébet jelentése Isten az én esküvésem. Héber eredetű, amely a német Elisabeth névből származik.  Tudtok-e Erzsébetnek becenevet? Böbe, Erzsike, Erzsók, Erzsóka, Örzse, Bözsi, Bözsike, Zsóka, Zsike, Liza, Betti… Ha Erzsók a becenév, akkor mi jut eszetekbe róla? A szemérmetes Erzsók. Erzsók asszonyom ékes, holdkerek arculatán, - hol még csak ötvenöt év lakozik, - örökös hajnalnak pirja dereng.  Ugye a bortól melyet úgy önti magába a Helység kalapácsában. Vagy a Négyökrös szekérben - Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez. Ne válasszunk magunknak csillagot? M.S. mester képe, amelyen az áldott állapotban lévő Mária és Erzsébet találkozását örökíti meg, Erzsébetet gondterhelt arccal a gyermekeik jövőjének aggodalmával. Aztán Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, a romantikus gyönyörű Sisi, Ferenc József tragikus sorsú felesége. „Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját.”

De én most Szent Erzsébetről mondanék pár mondatot, s a neve körüli hagyományokról. Az Erzsébet kenyér megáldása. Árpád-házi Szent Erzsébet sok szegényen segített, olykor egy-egy darab kenyérrel. Az ő tiszteletére sütik ezt az Erzsébet kenyeret. A Lipóti pékség, az élő hagyomány jegyében süti a nevezetes naptól karácsonyig, jellegzetes jellel a kereszt belemetszésével. A kenyerek árának egy részét karitatív célra, az éhezők megsegítésére ajánlják fel. Szent Erzsébet II. András és Merániai Gertrúd (Katona József Bánk Bánjában kellene feltűnnie, de benne nem testesült meg a névhez kötődő jellem) lánya, a későbbi IV. Béla húga. 1207-ben született Sárospatakon. Anyját korán elvesztette, fiatalon kényszerült házasságba, már három évesen eljegyezték. Három gyermeket szült, húsz évesen megözvegyült. Férje, Lajos meghalt a keresztes háborúban, majd annak családja megfosztotta javaitól mondván pazarlóan élt, mert a háborúk okozta szegénység, járványok nagyon megindították. Kinyittatta Wartburg éléstárait a szegények javára. Maga nagyon mértéktartó életet élve szeretetet, jóságot sugárzott. Házat épített árva gyerekeknek, kórházat betegeknek, ahol maga is tevékenyen részt vett az ápolásban. Elhagyni kényszerül gyermekeivel Wartburgot, s Assisi Szent Ferenc harmadrendjének lett a tagja segítő nővérként. Egy alkalommal, hogy férje családja ne vegye észre, a kötényébe rejtette a szegényeknek szánt kenyeret. Amikor megkérdezte a fösvény sógora, hogy mit rejteget, rózsát – felelte, s amikor elővette, akkor valóban illatos rózsák voltak a kenyerek helyén pedig tél volt akkor. A mai napig van egy nyíló rózsám a kertemben, amit terveztem is, hogy ma elhozom. Ezért is jelképe Szent Erzsébetnek a rózsa. 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta. Tiszteletére testvére IV. Béla építette az első magyarországi templomot Kápolnán. Kórházat, teret, hidat, székesegyházat, dombot, dómot, templomot (belgiumi Mons-ban is van Szent Erzsébet-templom, főhajója két oldalán két hatalmas történelmi magyar zászló függ) neveztek el róla, zenét írt Liszt Szent Erzsébet legendája címmel, de Richard Wagner Tannhäuser című művének Erzsébete is az ő emlékezetét őrzi.