Tervezünk egy Vásárhelyi Tibor estet, egy verses - felolvasós - odagondolós estet. Aztán egy emlék kiadványt is tervezünk az est résztvevőinek. Mi legyen a címlapján? Talán Tibor emlék körtefája a dombról. Vajon mekkorát nőtt egy év alatt? Hozott-e termést, mert virágot nevelt a tavasszal? Használt-e az az odaöntött kortynyi fehérbor a nyári kiállítási megnyitóról?

Legyen az a fotó! Odafelé a beállványozott bajuszos Krisztus állít meg. Restaurálás alatt van. Nagyon kellemes meglepetés. A Mester épp nem dolgozott  - csak nem haragszik meg a pár fotó miatt. Fel a dombra. Tibor fája talán nem is nőtt sokat. A piciny termései szép érett barnák, s szinte teljes pompával tavaszi virágba borult. Hadd higgyük azt, hogy mondani akar valamit!

Ekkorra terveztük:
Október 29-én (hétfőn) délután 5-re várjuk a könyvtárba.
DE!
Megértett okok miatt a jövő év elejére (január-február egy pénteki napjára) halasztottuk.

***

Január 22. lett a dátum - a magyar kultúra napja

... bádoglavórt súrol homokkal a szél

kidőlt pléh-krisztusok helyén

tűzfalakra állványokra szegezve sorsunk

testünkre kő és madár zuhan

hajnal ölel asszonyok karjaival

■ ■ ■ ■

Ki ne ismerné a Bujtor filmeket, Ötvös Csöpit, Kardos doktort - most újra vetítik Balatonszemesen a IX. Bujtor István Filmfesztivál keretében. Ma este épp a Csak semmi pánikot, holnap a Pogány madonnát és még másokat is. Szemesre érve nagy transzparens fogad, nagyméretű plakátokon a IX. Bujtor István Filmfesztivál programja. A kultúrház társalgójában egész falat betöltő molinó hirdeti az eseményt.

Balatonszemes, zenepavilon. Előtte padok, székek. Többen a fűben ülnek, jópáran állnak. Bakos-Kiss Gábor énekel népszerű slágereket zongora kísérettel. Sok a fiatal néző. Aztán fönn a kultúrházban Karamell lép fel a nézői nagy örömére, sok fiatal előtt. Majd le a szabadtéri mozihoz. A párnákkal bélelt retró székek mindegyike foglalt. Alaposan körülnézek: micsoda klassz hely! Lutter Imre fesztiváligazgató megnyitja az esemény-sorozatot, invitálja a nézőket - szemesieket, nyaralókat - a háromnapos fesztivál programjaira, a versenyfilmek vetítésére. Be is mutatja a zsűrit (na, itt jövök a képbe). Itt is sok a gyerek, s megtudom, hogy közöttük lennének a boglári dráma-tagozatos gyerekeink is, ha azt a ragyogó, a szellemet művelő pályázatot el nem bénázzák, el nem irigykedik.

Nálunk bezárt már a Kultkikötő, más kultúra dübörög éppen. Itt 25 - előzsűrin átment - film versenyzik a közönség és a zsűri előtt. Tíz versfilm Latinovits Zoltán emlékét idézve, hat kisjátékfilm, ugyancsak hat kísérleti/animációs film, s három dokumentum film. Mi, zsűritagok már megnéztük otthon mind. Persze, hogy lett is kedvenc. A Hídavatás versfilm egészen lenyűgözött, ha filmes eszközökben nem is gazdag, de versmondásban valami gyönyörűség a Macska (Weöres Sándortól). Így a Dsida Jenőnek az Itt feledtek című versére készült versfilm drámaisága a mobiltelefonba zárt magányról azt hiszem nagy visszhangot fog kiváltani...

Balatonszemes, 2018. augusztus 18. - holnap esete folytatom: k.j.

2018. július 28. Balatonboglár, Kikötő part. Kopasz Árpád barátokkal, jó ismerősökkel, hűvös koktélokkal, csavargőzös kiflivel, sajttállal, háromszintes tortával - rajta tűzijáték - ünnepeli a Bárka kávézó - ahogyan azt már nagyon sokan tudják: a Gondolatok bölcsője - ötödik nyarát.

A minap épp azon studéroztunk - no meg azon, hogy az ötévest nem egybe kell-e írni? -, hogy egy település, egy város hogyan szólítja meg a lakóit - idegenforgalomban a vendégeit? Megszólítja intézményeivel, épületeivel, tereivel, helyeivel, szellemiségével, történelmével, s azokat hogyan fogadják az emberek, a lakók, a vendégek. Többféle fogadtatási formában rendeződnek a kapcsolatok, a visszajelzések: a negatívtól az egészen pozitívig, a racionálistól, az érzelmiig - többféleképp. Mitől jó, ami az, s mitől nem egy másik, s mitől lenne jobbá téve? Érdekes gondolatok születtek, afféle lokálpatrióta érzékekkel... Azon nem volt semmilyen vita, hogy a Csavargőzös Múzeumhajót és  a Bárka kávézót hova sorolják a városiak. Persze, hogy sokan elfogadtuk Árpád meghívását.

Esti séta a parton. Gyerekek világító valamiket lövöldöznek magasra maguk fölé. Minden lövésnél örülnek. Sétáltatott kutyák váltanak pár szót egymással a mólón, a gazdák - bár szorosabbra fogják a pórázt, de - nyájasan nyugtatják egymást: "Nem kell félni, minden tud." "A miénk is." A Csónakház büfénél kézben tartott dobozból valami nagyon finomat falatozhat egy társaság majd mindegyik jókedvű tagja. A Bárka büfénél kanalak koccannak a koktélos poharak falán. A Babel Soundról áthallatszik a kellemes zene. A kikötőbe beosonó hajókról az árboclámpáik árulkodnak. Az idilli nyugalmat a viharjelző kilencvenes ritmusa megzavarja. "Pakoljunk! 15 perc múlva itt van a vihar."

... sötét erők a vihar előfutárai.

A Csavargőzős fedélzetére volt hirdetve, de a jó nyolcvanas szél igencsak megtépázta volna a berendezést. Lett egy igazán jobb hely, a Hemingway Csónakház kis-színpada. Dobozban feltálalt isteni lájmos csirke tésztával, kellemes koraesti idő, egy pohár narancslé... s pár fotó, egy kis filmecske - ja és egy klassz, meditációs zene!