Csavargőzős Bárka Kávézó és Terasz a gondolatok bölcsője

Vízbelépő Lány

Pillanatkép a Borudvarban

A Csavargőzös esti fényben.

Ködös kápolna-domb

Jégjanicsárok

Novemberben több nevezetes névnap van. Márton, Erzsébet, Katalin. Sajnos az utóbbiak nagyon megkoptak, bár a névadás első száz nevében talán még benne vannak. Erzsébet jelentése Isten az én esküvésem. Héber eredetű, amely a német Elisabeth névből származik.  Tudtok-e Erzsébetnek becenevet? Böbe, Erzsike, Erzsók, Erzsóka, Örzse, Bözsi, Bözsike, Zsóka, Zsike, Liza, Betti… Ha Erzsók a becenév, akkor mi jut eszetekbe róla? A szemérmetes Erzsók. Erzsók asszonyom ékes, holdkerek arculatán, - hol még csak ötvenöt év lakozik, - örökös hajnalnak pirja dereng.  Ugye a bortól melyet úgy önti magába a Helység kalapácsában. Vagy a Négyökrös szekérben - Én ábrándoztam s szóltam Erzsikéhez. Ne válasszunk magunknak csillagot? M.S. mester képe, amelyen az áldott állapotban lévő Mária és Erzsébet találkozását örökíti meg, Erzsébetet gondterhelt arccal a gyermekeik jövőjének aggodalmával. Aztán Wittelsbach Erzsébet magyar királyné, a romantikus gyönyörű Sisi, Ferenc József tragikus sorsú felesége. „Valami misteriósus dicsfény födi az ő alakját.”

De én most Szent Erzsébetről mondanék pár mondatot, s a neve körüli hagyományokról. Az Erzsébet kenyér megáldása. Árpád-házi Szent Erzsébet sok szegényen segített, olykor egy-egy darab kenyérrel. Az ő tiszteletére sütik ezt az Erzsébet kenyeret. A Lipóti pékség, az élő hagyomány jegyében süti a nevezetes naptól karácsonyig, jellegzetes jellel a kereszt belemetszésével. A kenyerek árának egy részét karitatív célra, az éhezők megsegítésére ajánlják fel. Szent Erzsébet II. András és Merániai Gertrúd (Katona József Bánk Bánjában kellene feltűnnie, de benne nem testesült meg a névhez kötődő jellem) lánya, a későbbi IV. Béla húga. 1207-ben született Sárospatakon. Anyját korán elvesztette, fiatalon kényszerült házasságba, már három évesen eljegyezték. Három gyermeket szült, húsz évesen megözvegyült. Férje, Lajos meghalt a keresztes háborúban, majd annak családja megfosztotta javaitól mondván pazarlóan élt, mert a háborúk okozta szegénység, járványok nagyon megindították. Kinyittatta Wartburg éléstárait a szegények javára. Maga nagyon mértéktartó életet élve szeretetet, jóságot sugárzott. Házat épített árva gyerekeknek, kórházat betegeknek, ahol maga is tevékenyen részt vett az ápolásban. Elhagyni kényszerül gyermekeivel Wartburgot, s Assisi Szent Ferenc harmadrendjének lett a tagja segítő nővérként. Egy alkalommal, hogy férje családja ne vegye észre, a kötényébe rejtette a szegényeknek szánt kenyeret. Amikor megkérdezte a fösvény sógora, hogy mit rejteget, rózsát – felelte, s amikor elővette, akkor valóban illatos rózsák voltak a kenyerek helyén pedig tél volt akkor. A mai napig van egy nyíló rózsám a kertemben, amit terveztem is, hogy ma elhozom. Ezért is jelképe Szent Erzsébetnek a rózsa. 1235-ben IX. Gergely pápa szentté avatta. Tiszteletére testvére IV. Béla építette az első magyarországi templomot Kápolnán. Kórházat, teret, hidat, székesegyházat, dombot, dómot, templomot (belgiumi Mons-ban is van Szent Erzsébet-templom, főhajója két oldalán két hatalmas történelmi magyar zászló függ) neveztek el róla, zenét írt Liszt Szent Erzsébet legendája címmel, de Richard Wagner Tannhäuser című művének Erzsébete is az ő emlékezetét őrzi.

Tódor János: Vadászjelenetek Magyarországon

gyűlölet-bűncselekmények Olaszliszkától a cigány sorozatgyilkosságig

A magyar Pulitzer-emlékdíjas neves újságíró legújabb, figyelemre méltó könyvét szeretném ajánlani. Több éves kutatás, anyaggyűjtés, riportmunka után Tódor János egy olyan művet tett az asztalra, mely mélyen elgondoltatja azon olvasóját, aki fogékony az elmúlt évek, évtizedek magyar társadalmának történéseire, konfliktusaira.

Nemcsak a könyvet volt alkalmam kézbe venni, de a Balatonbogláron élő szerző könyvbemutatóján is részt vettem. Itt elhangzott két számomra nagyon fontos gondolat, amiket azóta sem tudok kiverni a fejemből.

„A napi hírkészítés során elég-e az a néhány perc, ahhoz hogy visszaadja a valóságot?” - visszhangzik az egyik a fejemben. S ezzel párhuzamosan elgondolkodom, ha iszonyúan objektíven akarok látni valamit, mennyire kell azt körüljárnom?  Körül tudom járni?  Hogyan alkossak véleményt, gondolatot?

Tódor János azt gondolom körüljárta. Alaposan. Tényszerűen leírja a történéseket, utána járt a sok oknak és okozatnak. Érdekes, szomorú olvasmány a közelmúlt eseményeiről.

S a másik visszhangzó mondat: „Nem tudok megoldást” Azt gondolom, éppen ettől olyan tényszerű az egész. Pont, amilyennek lennie kell. Tájékoztat, informál. S az olvasója majd elgondolkodik, véleményt formál.

                                                                                  Béres Krisztina

 A vasárnapi ebéd rakott kel. A káposzta torzsája jó ürügyül szolgált egy kis bugaszegi nyuszi simogatáshoz. A Janibácsi a kancellária épületének harmadik szintjén dolgozott éppen, mint ezelőtt bármelyik látogatáskor. El is mondta azt, amit tapasztalt a napokban. Kiváltképp a nemzeti konzultáció került szóba. - Téged is hívott a Szíjártó?
- Lehet, hogy maradnak, de a tiszteletünket nem fogják élvezni, pedig nagyon fontos lenne, hogy tiszteljük a vezetőinket, ne csak elviseljük! Ez nagyon nagy különbség egy demokráciában!

A Múzeum, a dombon minden találkozáskor egy külön csoda: finomságával, melegségével, bölcs dolgaival, a türelmes figyelem jutalmaival. Pár percet késtünk, dr Havasi Mátét már körbeállta a kíváncsi siserehad. Az asztalon mintegy kipakolt hűtőszekrény, s egy roskadó polcú spájz. Zsír, vaj, macskakonzerv, rizs, sokféle mag, dió, napraforgó. Madzagok, tejes flakonok, üdítős palackok, tojástartók. Egy szép piros fazék is, no meg falapok, vastag fakéreg darabok, s némi szerszám.

- Kenyeret azt semmiképp ne adjunk a madaraknak, és semmilyen fűszeres ételt, ételmaradékot! - s rögtön meg is tudhatta a sok figyelő fülű, hogy miért ártalmasak ezek a madaraknak. - Magvakat, főleg zsíros magvakat. Minél többfélét, annál több fajta madár fogja az etetőt látogatni, aminek mindig kell élelmet tartalmazni. Ha egyszer egy etetőt megtöltünk eledellel, azt megszokják a madarak, s meg is jelennek ott, számítanak is rá. Szúrhatunk bokorra almát is, de bontsuk meg a héjat pát helyen, hogy a pici madárcsőr utat találjon. Szórjunk az etető alá is eleséget, hisz több madárfaj ott keres táplálékot.

Nagyon jó eleség a boltban kapható szotyi, madárgombóc, még a lágyabb macskaeledel is. A lereszelt, megfőzött zöldségnek a rigók nagyon fognak örülni. Az összetört dió - ha avas is - nagy örömmel fogyasztott madáreleség. Az etető, ami lehet kilyukasztott tejesdoboz, pet-palack, fél tojástartó ügyesen felfüggesztve, de készülhet fából tákolt fedett is. Lehetőleg olyan helyre legyen felakasztva, ahonnan veszély esetén a menekülő madár bokros helyet tudjon találni, ami az etető megközelítését is segíti. Érdemes már októberben megkezdeni az etetést, s tartós fagyok elmúlásáig folyamatosan megtenni.

Aztán lázas elfoglaltság következett, etetők készültek, apukák, anyukák asszisztáltak. Az ügyesebbek olvasztott disznózsírral, sokféle magokkal madárgombócot gyúrtak. Lesznek elégedett madarak a télen!

  • madaretetes_01
  • madaretetes_02
  • madaretetes_03

(A fotókat a Fonyód Médiás Katától kaptuk.) 

1960-ban már a Somogy elődjeként Somogyi írás címmel indult kulturális lap, majd 1965-ben Somogyi Szemle néven újult meg, 1970-ben indult újra SOMOGY címmel a helyi írók és szellemi élet felkarolásának színteréül. A kiadást a Berzsenyi Társaság 1994-ben vette át a Megyei Könyvtártól. 2014-évben egy megjelent számmal ismét elcsendesedett, de 2015 február 2-án tartott választmányi ülés határozataival, ahol Bába Ivánt választották főszerkesztőnek, megújult a SOMOGY.

A 2017. III. számával eljöttek Balatonboglárra a könyvtárba bemutatni az itteni olvasó-közönségnek, melyet a Berzsenyi Társaság elnöke Prof. Dr. Szakály Sándor, valamit a kulturális lap főszerkesztője, Dr. Bába Iván tett meg végtelen kedvességgel, természetességgel a lap történetétől a képviselt értékig. (Bevallom - bár amúgy is nagyon örülök, hogy jelen lehettem - Németh István Péter idejövetele vonzott jobban. Korábban is mentem, hátha a protokoll előtt tudunk egy kicsit beszélgetni. Persze, hogy tudtunk, nem is volt protokoll. Ez egy könyvtár, ahova azonos érdeklődésűek járnak, nem is várja talán senki az udvarias-fölösleges köröket.)

Nagyon hangulatos est lett, bár a vége előtt el kellett jönnöm, a másik ágon kezdődött az énekkari próba. Belelapoztam. A belső borítónál egy néma odagondolás - fekete keretben az örökös főmunkatárs Takács Gyula bácsi neve.  Új Helikon? Szekéren zörgött Berzsenyi / e berken át és Kisfaludy / szirtek közt és kies Keszthely alatt / látták a Múzsát és a kócsagokat… / Tündér visz engem, hófehér / szárnyán egy kis olasz Fiat. / Tihany ormán a Rege presszó, / majd Füred kútfeje fogad, / s hol Csokonai járt, gyalog, / nem vak-remény, márvány s beton ragyog. Aztán újabb állj - Németh István Péter: Laudáció - Czigány György köszöntése a Berzsenyi-díj átvétele alkalmából. ... szívbéli öröm tölt el, hogy 2017-ben a Somogyot szerető költő Berzsenyi díjához az elsők között gratulálhatok. S még hat írás a Szép Szó (de szépen is hangzik!) rovatból, s magáról a főszerkesztőről egy írás - A törökkoppányi suszter fia - a Hazai tájakon rovatban. "Az úriember nem jobb- vagy baloldali kategória: az úriember, az úriember" Majd egy szomorú írás a Takács-család kitelepítéséről az Élő múltban. Kitekintés, Könyvajánló címek alatt is egy-egy írással.

Maradt még olvasnivaló bőven benne - nem is olyan gyorsan átszaladtató. Csönd kell hozzá s egy meleg sarok - mindegyiket meg lehet élni, legalábbis ezeddig így volt...

Elő kellene talán fizetni?! Könyvtáros Krisztivel meg lehet beszélni.