Jazz és a Bor fesztiválja nyaranta a Helyiérték Egyesület szervezésében www.helyiertek.hu

Vízbelépő Lány

Pillanatkép a Borudvarban

Bugaszegi Téglagaléria - "a kikapcsolódás és megnyugvás fészke".

Ködös kápolna-domb

Jégjanicsárok

Komoly média érdeklődés kíséri a BAHART vállalat szétszedését (tetszetősen: reorganizálását). Balatonboglár városa is érdekelt, hogy milyen mértékben, s mire lesz elég, arról még biztosan fognak (ki ilyen, ki olyan hévvel) beszélgetni az emberek. Itt Dr. Sziberh Laszló képviselő mond pár mondatos tényállást.

 

 

Bekukkantottunk Korolovics Lajos tanár úr online jazz órájára a boglári zeneiskolában. Mint meséli, nem könnyű így zenét tanítani. Még a szorgalmasabbakkal talán egy kis mértékben lehet haladni, de maga a szinten tartás is rengeteg energiát igényel. Aztán a lustábbakkal ezzel a távmódszerrel kevés eredményt lehet elérni...

 

Eszter óvónéni - egy találkozás alkalmával - elmesélte a kis ügyességeit, amivel az ovisaival, azok szüleivel sajátos kapcsolatot tud tartani ebben a karanténos megtartóztatásban.
Nekünk nagyon megtetszett, s lett egy kis filmecske belőle.

 

Köszönet érte!

 

„… tölts még.
Igen. Nincsen időnk, nincs.
De hát mire van? Mire telt el életünk fele immár?
Egy-két látványos vereség,
dicstelen győzelem,
sietős csók,
néhány mély szippantás a hársak csípős illatából – ennyi?
elmaradt kézfogások, csupa adósság – ez az élet?
Mire pazaroltuk, mond, hova lettek az évek,
az a hit, mellyel az ősz tűzi ki véres, cafatos zászlóit:
Mindhalálig!...
Hogy vagy? Mi újság? Kérdezgetjük, igen,
lélektelenül, rohanunk az utcán,
egy-egy hiábavaló tanácskozás szünetében,
melyen újra meg újra elodázott napirend a jövő.”

Gondoltam jó egy hónapja, nem kellene talán a Háború és békébe belekezdeni, van bőven más olvasnivaló. Talán jól tettem. (Hogy bírjátok ezt a bezártságot? Aki nem tud unatkozni, aki szereti a párját, a gyerekeit, akiknek van egy csomó könyve, CD-e, vannak félretett dolgaik… Azoknak ez nem akkora probléma, mint amekkora valójában az, tudva, hogy amilyen volt, olyan már nem lesz, nem lehet.) Az, hogy ebből a bolygó-szomorító sokadalomból mi éli majd át a macskajajra ébredő érzékek éles rosszindulatát az sok mindentől fog függeni: ésszerűség, demokrácia, műveltség, valós igény.
Attól félek, hogy eltorzított arányokkal szerepeltetődnek majd egy nagy vetítési alapban.

Elfelejtett, boglári kötődésű költőnek - irodalomtörténész, műfordító,  (nálunk) tanár, az irodalomtudományok kandidátusa -, Papp Árpádnak egy remek kötete került a kezembe. A fenti sorok tőle vannak. Nyomatékkal: ismét elodázott napirend lesz-e a jövő?

kj

 

Laposodó pénztárca, szűkülő komfortzóna, bűnbak-keresés, érthetetlen politikai direktívák. Kultúra, közösségi élmény nélküli napok, hetek, hónapok, ... (nem fokozom).
Most valós és elég erős az ellenség. Nem ijeszti el sem plakát, sem szónoklat, sem csúcsra járatott média. Régi a mondás: amicus certus in re incerta cernitur - most lehet szortírozni.

Egy keleti mese jut eszembe.
Megjelenik a gazdag embernél a halál.
- Gazdag ember holnap reggel érted jövök!
Az gyorsan eladja mindenét, lovakat, tevéket vásárol, a lehető leggyorsabban, legtávolabbra menekülni. Megállás nélkül vágtat. Reggelre egy távoli város terére ér. Előtte áll a halál, s mondja:
- Gazdag ember, már vártalak.

k.j.