Csabival úgy 15 éve vagyunk olyan kétmondatos köszönőviszonyban. Akkoriban "írtam" egy valós alapú, egyszereplős, igazából rá méretezett film-forgatókönyvet. Megbeszéltük a leendő közös filmet. Egy kalandos üvegvisszaváltás volt a témája, ami hamar elvesztette az aktualitását - beszedték a városba kihelyezett üveggyűjtő konténereket, megszűnt a kötelező üvegbetét, ami adta volna a film vonalát. Persze többször lett egy-egy mondatban találkozásaink témája - tudod a film? Vagy egy éve Csabi is jobban ráért egy alkalommal, leálltunk beszélgetni, s akkor boldogan említette: előlépett szegélyessé. Azzal váltunk el, egyszer egy filmben megmutatja az mi. Igaz, hogy meg-meg bicsaklik a párbeszéd, néha mellémennek a kérdések, ... s még nem is derül fény mindenre. Egyre igen: vannak a hétköznapoknak is hősei, az életünk részei, ahogy a víz, ami hiányát csak akkor vesszük észre, ha éppen nincs.
k.j.
(a film egyik érintett kérésére rövidítve lett)
■ ■ ■







