Pár hete Steiner úr - a kivitelező - egy festékes vödörben elhozta a kislaki József Attila Művelődési Otthon felirat betűit azzal, hogy formájában pont olyanok legyenek az új felirat betűi, mint ezek az eredetiek. Hogy mi legyen a sorsa azoknak a színevesztett, rozsdás lemezeknek, azt egy cinkos mosollyal rám bízta - sejthette, hogy nem kerül ki lomtalanításkor. Elnézegettem ezeket a betűket, melyek stílusa nem található meg a netet, még a nagytudású Google sem ismeri. Eddig.
Persze gyorsan adta magát az egykori remek bádogos mester vonalvezető stílusa: körző, vonalzó, meg egy kis stílusérzék. Kirajzolta szépen, s hogy a jövő tiszteletét akaratlanul is kivívja, ráhagyott egy erős fél centit, amit kézzel visszahajtogatva mintegy 3D elemet készített el. A fölrakáshoz a széleinél apró lyukakat fúrt, s a homlokzatba beépített fatiplikhez rögzítette azokat. Szép munka volt! Egy nagy mester szavaival: Iparos munka! Biztosan van még kislaki, aki tudja mesteruram nevét, egy utólagos kézszorítással tartoznék neki.
Az elsőt, egy H betűt Horváth Iván helytörténész barátom fogadta be, két kislaki - még ismeretlen személy - az "S" és "F" betűket foglalta le facebookon keresztül, egy grafikus barátom elkunyerált egyet, jómagam az "A" betűt őrizném meg. Ha a kislaki majális szervezői befogadják, akkor ott egy jelképes árverésen talán gazdára találna mindegyik az ÖSZE javára - s nem kerülne az építési sitt névtelen tömegsírjába.
kj - 2024-04-24







