|
Mi, bogláriak Somlyó György mellett nem nagyon bővelkedünk más irodalmi nagyságokkal, bár élt kötöttünk Geosits Gyula, Pados József, Vásárhelyi Tibor, itt élt évekig Németh István Péter, itt laknak Tódor János, Podmaniczky Szilárd és itt vannak más rejtőzködők is. Közel harminc éve egy antológia kötetben, az akkori Boglári Múzsában többen be is mutatkoztak a város örömére.
Sokat foglalkoztat, van-e még ereje a szépen rendezett szavaknak, a mondatokba szőtt veretes gondolatoknak, van-e létjogosultsága a magasabb kultúrának akkor, amikor a társadalom kirekeszti azt a mindennapokból, száműzi a médiumok legtöbbjéből, a köznyelvből. Tudják ki volt gróf Esterházy Karolina? Mind apai, mind anyai ágról főnemesi származású. Remekül zongorázott, és egy osztrák grófhoz ment feleségül. Festmények, brokátok őrzik a képét, amelyek mások szomszédságában díszeleghetnek kastélyok falain, esetleg feltűnhetnek egy-egy aukción. Fekete öves történésznek kell ma lenni, hogy lehessen tudni róla valami érdemlegeset. Tudják ki volt Franc Schubert? Igen, bécsi zeneszerző, Pisztráng ötös, Szerenád, Téli utazás… Kortársaival ellentétben alig adtak ki kottát a zenéjéről, ritkán kapott szerzeményei után honoráriumot. Barátai tartották el. Nagyon termékeny, csodálatos zenéket komponáló, fiatalon meghalt zeneszerző, akit egy-két alkalommal meghívtak Kismartonba zongora tanítónak. Ott lett fülig szerelmes Esterházy Karolinába. Neki írta – pontosabban önmaguknak írta – az F-moll, zongora négykezes fantáziáját – a kis kéz érintéses, keresztbenyúlásos, elragadóan gyönyörű darabot. Néhányan csak innen, mint múzsát ismerhetjük Karolina grófnőt. Még egy kis különbség, a szomorú sorsú Schubert művei több, mint kétszáz éve a magas kultúra ünnepelt része. Amíg önmaga szűkösen élt, ma előadóművészek számára sokmilliós jövedelmet jelentenek, az őt szeretők, az őt hallgatók tábora nagy örömére. Csak magamat tudom idézni: A könyv túléli az Eiffel-tornyot. -kj-
|








