Balatonboglár, ahogyan mi szeretjük
Fölkerestük Bősze Ádámot fülöpi "magányában" egy beszélgetésre, amiből 10 perces film is készült. Persze, hogy egyszerűen nem lehetett elmenni amellett, hogy március 1 óta sokak bánatára - egy kisregényt lehetne írni a nagyon megértő kedvestől a nagyon szomorú, vigasztalhatatlan facebookos hozzászólásokból - hiányzik egy megszokott, nagyon megszeretett hang, Bősze Ádám jelenléte - akiről azt sokan írták: "Ön miatt keltem reggel korán."
Megbeszéltünk egy balatonboglári sétás zenei előadást a kápolna dombon június 25 én (vasárnap) 11 órára!
„Erdők fáira kiterítve száradó vászon a tavaszi ég.”
Az én költészet napom drága Tibor barátom emléke, az őrá gondolás ideje. Keresem is emlékei megőrzésének a misszióját. Talán egy újabb Boglári Múzsában - Vásárhelyi Tibor emlékére? Nemrég Andrea elküldte, Ilonához – „körtefa szépségűnek álmodott asszonyom megágyaz a jövőnek” - címezett, legutolsó két vesének, testi kíntól elnehezült kézzel írt másolatát.
| A túlparti hegyek mögül akár a szél - fölröppen értem a szelíd halál. De addig még a hajnali fény csípődön:újjászületés. Hiányod: kaszaél csorbája. Mi lesz veled amikor a bakonyi szél rám zuhan hátrabucskázván a túlparti hegyek homlokán? |
A vadrózsa ága tetoválta Ha vérem megdermedt - kívánom |
Nehéz ezek után megszólalni – pótcselekvésül újból és újból elolvasom fejet hajtva bevallott esendősége előtt.
Drága Barátom! Így a húsvét szomszédságából eljutva, áprilisra írtad egykor: Minden próféciánál magasztosabb lehet a meg nem ígért, de beteljesített önfeláldozás. De, mert legtöbben esendőbbek vagyunk a hulló mandulasziromnál, ha nehéz is, önmagunkban tiszteljük az ember fiát, tudván, az ács gyermekének a sorsa megismételhetetlen. Lehet, törékenyebbek vagyunk a vak időben sodródó csillagoknál, lehet, a szélkakasok jelzésére önmagunkat is megtagadók. Ebből következően nehéz lesz önös érdekeink ellenére cselekedni. Mi védi, védheti meg azt, aki esendő, akkor, ha bozótharcokba bonyolódunk? Mi lenne a mai áprilisi üzeneted?
-kj- 2023.
Csabival úgy 15 éve vagyunk olyan kétmondatos köszönőviszonyban. Akkoriban "írtam" egy valós alapú, egyszereplős, igazából rá méretezett film-forgatókönyvet. Megbeszéltük a leendő közös filmet. Egy kalandos üvegvisszaváltás volt a témája, ami hamar elvesztette az aktualitását - beszedték a városba kihelyezett üveggyűjtő konténereket, megszűnt a kötelező üvegbetét, ami adta volna a film vonalát. Persze többször lett egy-egy mondatban találkozásaink témája - tudod a film? Vagy egy éve Csabi is jobban ráért egy alkalommal, leálltunk beszélgetni, s akkor boldogan említette: előlépett szegélyessé. Azzal váltunk el, egyszer egy filmben megmutatja az mi. Igaz, hogy meg-meg bicsaklik a párbeszéd, néha mellémennek a kérdések, ... s még nem is derül fény mindenre. Egyre igen: vannak a hétköznapoknak is hősei, az életünk részei, ahogy a víz, ami hiányát csak akkor vesszük észre, ha éppen nincs.
k.j.
(a film egyik érintett kérésére rövidítve lett)
■ ■ ■
Idén a második alkalommal szervezték meg az Ethno tábort Balatonbogláron. Tavaly el voltam ragadtatva azon a nem városi, nem is nagyvárosi, hanem világvárosi produkción. Most is hasonlóan, kimagasló élményt nyújtott a 12 nemzet 23 népzenészének közös produkciója, amellyel alig egy hetes egymástól tanulást követően állt ki ez a sokszínű csapat. Az elsőn a végig élvezetes, magával ragadó élményből két lettországbeli lány produkcióját néztem többet vissza. A mostanin kicsit más színű, jól egymás mellé rendezett dalokkal varázsoltak el minket, a teltházas közönséget. A végére tett dél-olasz Donna szicsiliánója, tarantellája el is vitte rendesen a koncertet. Nem lehet betelni az élményével. Bravó Orsi, Géza, Vaza!
-kj-
Talán a szajkó is hallhatta valamelyik madárkocsmában, hogy nálunk minden télen, minden nap van elég eleség - szotyi, kölesmag, dióbél, cinkegolyó, az etető alá még nagyobb magok is galamboknak, rigóknak. Voltak is bőségesen, legfőképp lármás verebek, harcias cinkék, félénkebb rozsdafarkúak, és több alakalommal voltak magabiztos tengelicek is. Tavaszra egy verébpár még az almafára helyezett odút is kibérelte, bár előtte egy rozsdafarkú is méregette. Egy galamb pár, s egy feketerigó pár is hozzánk épített fészket. Újabban egy harkály farag naphosszat a fűzfa egy élettelen ágán - remek odút alkotott, de új munkának keres helyet - az asszony rendelt még egy nyárikonyhát. Az utcaszomszéd macskák is szívesen vadásznának, egy alkalommal galambtollak elárulták a sikerüket, de elég csak rájuk pillantani s tudják a kutyafittyet.
A minap egyszer csak leszállt egy nagyobb - varjúféle madárka. Egészen a közelben landolt, s nem ijedt meg, hanem félre fordított fejjel próbált ismerkedni. A feketerigóknak nem igazán tetszett, mert egy visító vad támadással megpróbálták elűzni. Volt egy kis vad kergetőzés, de hamar elült. A vendég rögtön megkapta a Matyi nevet, nem bánta sem a fotózást, sem a filmezést. Gyorsan lenyelte - nem kis meglepetésre - a fatálban talált két mogyorót, Le akarta alázni a kicsit már szakadozott hintaágy-terítőt. Jóízűen falatozott egy almából. Egy darabig még szemeztünk egymással, s egyszer úgy döntött, hogy továbbáll - még el sem köszönt, hacsak azt az otthagyott kis fehér kakifoltot nem annak szánta.
![]()







