■ ■ ■

“Azt a tanítót böcsüli nagyra Isten, aki cselekszi amit tanít, és mind nyelvét, mind pennáját szíve gyökerének tentájába mártván úgy szól, amint szíve járása vagyon” (Pázmány Péter) A 21. századi csúcstechnológiák korában egy papíralapú, boglári érdekeltségű történelmi személyiségről szóló, lapozható, nyomdában születő könyvet létrehozni merész vállalkozás. Egy hús-vér, a történelemtanításra hivatásként gondoló; a digitális létben elkényelmesedő középiskolásokat tanulásra előadásmódjával ösztönözni tudó, elhivatott tanárnak lenni manapság merész vállalkozás. Kollégaként a tanáriban megmaradni nyitott és érdeklődő, következetes és nyílt kommunikációjú, segítőkész személyiségnek merész vállalkozás. Napjainkban lokálpatriótaként a közösségért szívvel-lélekkel, konfliktusokat felvállaló erős jellemmel, hittel és elvekkel megélni kisvárosi képviselőként  hét ciklust (benne kettőt alpolgármesterként) merész vállalkozás. Egy minden porcikájában reformszemélyt bemutatni ma, akinek életútja, politikai pályája, s így aztán az utókor szerinti megítélése is állandóan változik, merész vállalkozás. Most, a sok-sok munkaórát átdolgozva, látva és értékelve e hatalmas munkát, izgulva a könyv fogadtatásán, a szerző maga is azt mondja: merész vállalkozás! Kedves Kalász Zoli kollégám, nagyra tartom merész vállalkozásod; s kívánok tiszta szívből olyan olvasótábort, akik megértik e munkádon keresztül Pázmány Péter üzenetét. Öleléssel, Varga Yvette kolléganőd

Bevezető a könyvben

Régi adósságomat törlesztettem, mikor ezeket a sorokat írom. Fiatal tanárként a boglári honismereti szakkör tagjainak ígéretet tettem, hogy Gaal Gaston életéről írni fogok. Az élet elhívott más feladatok végzésére, ezért csak az 2013-as évtől kezdtem a forrásokat alapossággal gyűjteni. Ahogy szaporodtak az információk, úgy bizonytalanodtam el egy időre, hogy képes leszek-e az életrajzi munkát megírni úgy, ahogy elgondoltam. A nemzetgyűlési és a képviselőházi naplókból újabb és újabb információkhoz jutottam, melyek átírták részben a terveimet. Gondot okozott, hogy a történelmi háttérbe milyen mélységig merülhetek, amely segíti a megértést, de nem nehezíti az olvasó számára a befogadást. Segítségül mondta nekem erre egy kedves olasz újságírónő (Eugenia Mazzali), hogy bízzam az érzéseimre a kételyeim eloszlását, annyit írjak, amennyit jónak érzek. Bízom benne, hogy az arányokat sikerült megtalálni.
Gaal Gaston - így írta a nevét, de hivatalos iratokban előfordult a Gaál Gaszton féle változat is. Ha nem szó szerint idéztem, akkor az általa írt nevet használtam, az idézetekben nem változtattam meg az írásmódot. Minden fejezet végén közöltem a felhasznált irodalmat, szakiratok, újságok, tanulmányok, szakkönyvek esetében pontos forrásjelöléssel, a naplóknál csak a naplók számát soroltam fel, ott az időrendiség segíti azokat az olvasókat, akik el szeretnének mélyülni az adott témában.
Azt sajnálom, de nagyon, hogy akiknek ígéretet tettem anno, ők már eltávoztak közülünk. Képviselőtestületi tagként is ajánlom Gaal mentalitásának megismerését, mert példát adhat az erkölcsös, becsületes és tiszta közösségi munkavégzéshez, a képviselőséghez is.

Köszönetemet fejezem ki mindazoknak, akik segítették helytörténeti munkámat. Elsőként a Somogy Megyei Levéltár dolgozóinak és vezetőjének a hasznos tanácsait (2013 és 2014-ben folytattam kutatásokat), ajánlásait. Dr. Sziberth László barátomnak a tulajdonában lévő családi iratok és fényképek közrebocsátását köszönöm. A forrásgyűjtésben a Lukács Károly könyvtár dolgozói segítettek önzetlenül. Judit páromnak az alapos szöveggondozást, Dodó testvéremnek a szöveg szerkesztését és a nyomdai előkészítést köszönöm. Szeretettel fogadtam Homor Györgyné - párom édesanyja - segítő „bírálatait”, melyet a kézirat olvasásakor mondott. Távolról kísérte figyelemmel tevékenységemet egy ideig De Cleva Pál (Gaal Gaston orvosának Amerikában élő fia), leveleivel, támogatásával segítette a munkámat. Sajnos nem élte meg a könyv elkészítését. Nem feledkezhetem meg kollégáimnak és az iskolám vezetőinek biztató szavairól, a nyugodt körülmény biztosításáról. Végül a diákjaimról is egy gondolat: csodálkoztak azon, hogy mibe kezdtem, de végig érdeklődtek a haladásom üteméről, ezzel is motiváltak az írásra. A balatonboglári Városvédő Egyesületben működő Kossuth Klub tagjai pedig a leendő könyvbemutató szervezését vállalták magukra nagy szeretettel.

■ ■ ■

■ ■ ■

A Veszprém-Balaton 2023 program értékei

• Közösségépítés: hozzájárul a széttöredezett és egymással nem kommunikáló társadalmi rétegek kapcsolódásához.
• Önkéntesség: a közösség aktivizálásával bevonja és új tapasztalatokhoz segíti a régió lakóit.
• Hagyomány: olyan projektek létrejöttét támogatja, melyek tudatában vannak a lokális értékeknek, és ezek mentén tervez fejlesztéseket végrehajtani.
• Innováció: új piaci és szellemi produktumok előállításával serkenti a térség iránti kulturális és gazdasági keresletet.
• Fenntarthatóság: olyan fejlesztéseket valósítunk meg, amik segítik a régió modernizációját, mindezt oly módon, hogy azok hosszú távon is a régió környezeti és gazdasági érdekeit szolgálják.

Az EKF program értékei globálisan

• Nyitottság: erősíti az EU népeinek összetartását. Az európai szabadkereskedelem mintájára működő rendszert hoz létre, mely termékek helyett kulturális javakat áramoltat, ezzel hangsúlyozva saját sokszínűségét és segítve egymás jobb megértését.
• Bemutatkozás: lehetőséget kínál a kevéssé ismert régiók bemutat­kozására a többi európai állam előtt.
• Bevonás: érdekeltté teszi az adott területen élőket, hogy részt vegyenek a terület fejlesztésében, így növelve a kötődést a lakosság és a település között.
• Mintázat: a nyertes városok fejlődése pozitív példaként szolgál­hat más települések kulturális iparának fejlesztésére.

Biztosan Balatonboglárról is vannak kapcsolattartók (bizonyára megfelelőbb elnevezéssel), s tudnak is ezekről, az igazán követendő és lelkesítő értékekről. Nagyon jó lenne, ha kerülne belőle haza is jónéhány feladat, lehetőség  (ne álmodozzunk mindről). Jó lenne tudni róla!